“Kedves Apa!

Azért írok, mert a telefon nem biztonságos. Jobb, ha elégeted ezt a levelet, miután elolvastad. Anya meg ne lássa! Már biztos keresnek azok után, amit tegnap tettem. Igen, én dúltam fel az Arankáék portáját. Te próbáltál lebeszélni róla, de én ebbe nem tudok beletörődni. A cigánytáborban talált nyomok egészen a Somogyihoz vezetnek. Emlékszem, tavaly volt egy kis összezördülés a két család között, és akkor ő megfenyegette az Árpit. Ki kell derítenem, hogy mi történt! Tegnap felvettem az utolsó fizetésemet a postán, mind a hetvenhétezer forintot. Tudom, hogy csalódtál bennem, amikor nem léptem be a családi üzletbe, de tisztességes ember akartam lenni, akire a gyerekei felnézhetnek. Holnap utazom a fővárosba, és addig nem nyugszom, amíg meg nem tudom, hogy ki tette. Ha magát a Somogyit kell érte felelősségre vonnom, Istenre esküszöm: megteszem! Nem tudom, meddig jutok ebből a pénzből, ha még a jegygyűrűmet is eladom, talán egy százas összejön. Azt sem tudom megmondani, hogy mikor jövök vissza, vagy, hogy visszajövök e egyáltalán. El akartam búcsúzni apám, legalább tőled. Mindig tiszteltelek, még ha tudtam is, hogy miből élünk. Jól tudom, hogy Árpit jobban szeretted, ő volt számodra a mintafiú, de hidd el: nekem is ugyanúgy hiányzik. A testvérem volt. Elvették tőlünk. Meg fogom találni a felelősöket, és a hideg földbe tiprom mind! Kérlek, viseld gondját Katinak és a lányoknak, sajnos már nem tudtam elköszönni tőlük. Remélem, egyszer újra látom még őket, és nem az Isten akarata, hogy a bátyám után menjek. Remélem, hogy látlak még téged és anyát, a házat, nagyit. Még az a kiszáradt napraforgó is hiányozni fog a mama kertjéből. Minden jót kívánok apa, bízom benne, hogy igazságot szolgáltatva térhetek vissza hozzátok.

Szerető fiad

Roland”

Ez volt az a levél, te rohadék! Minden egyes betűjére úgy emlékszem, mintha csak tegnap írtam volna. Mégis, milyen ember vagy te?! Már tudom, hogy közöd volt Árpi halálához. A másik fiadat meg hagyod a börtönben megrohadni ártatlanul?! Bíztam benned! Tiszteltelek!
Mondd, anyám miért nem keres? Mit mondtál neki rólam? Azt hiszi, megöltem a saját testvéremet? Ezt tényleg elhiszi?! Kati miért nem válaszol a leveleimre? Megkapja őket egyáltalán? Tudják, hogy mi van velem, vagy csak azt mondtad nekik, hogy meghaltam? Ebbe a kalitkába zártak egész, hátralevő életemre! Bosszút esküdök Apám! Ha egyszer olyan kedve lesz az Úrnak, és kijuttat innen; megtalállak! Megtalállak, és megöllek! Nem fogom hagyni, hogy eltemessenek. Élettelen testedet berakom majd a mélyhűtőbe, hogy mindig emlékezzek: végre megbosszultalak drága testvérem.