A MEZTELEN ÜGYNÖK Szórakoztató Irodalmi Magazin alkotóinak törzshelye...

      REGISZTRÁCIÓS
      LEHETŐSÉG


      REGISZTRÁCIÓS
      LEHETŐSÉG


Moderálásra váró alkotások
Elbírálásra váró alkotások
Elfogadott műkedvelő alkotás
Itt parkolnak azon felhasználók alkotásai, akik még kevés, vagy csiszolni való alkotást töltöttek fel. Ők azok a megbecsült tagjaink, akiket az "ALKOTÓK" közé még nem delegáltunk.
      REGISZTRÁCIÓS
      LEHETŐSÉG



Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

      REGISZTRÁCIÓS
      LEHETŐSÉG


Tegyük-e az alkotásokhoz egyenként a rádióműsorba készített, onnan kiollózott hangoskönyveket?
Összes válasz: 31
      REGISZTRÁCIÓS
      LEHETŐSÉG


      REGISZTRÁCIÓS
      LEHETŐSÉG


      REGISZTRÁCIÓS
      LEHETŐSÉG


Belépési neved: Vendég · Felhasználói csoportod: "Vendégek"  Jó szórakozást, Vendég! · RSS 2020-08-13, 08:44:13
NYITÓLAP » ALKOTÁSOK TARTALMI LEÍRÁSSAL » MŰKEDVELŐ ALKOTÁS » Elfogadott műkedvelő alkotás [ Alkotás hozzáadása ]

Az Első előtti lépés
Az első előtti lépés



A hatalmas fémszerkezet, mely a testedet alkotja, lassan megmozdul, az alkatrészeidet összekötő szilikonizmok zúgva működésbe lépnek. Az érzékelőid életre kelnek. A szenzorjaid érzékelik a szél süvítését, ahogy beérsz a bolygó légkörébe, a burkolatodba beépített érzékelőid regisztrálják, hogy a súrlódás miatt az azt alkotó alumínium-titánium ötvözet a felizzik.
Érzed, amint a burkolatodat felhevült porszemcsék milliói kezdik ostorozni. A célzó rendszered lassan bekapcsol. Látod magad előtt a nagy vörös síkságot ahol a többi társad már régen földet ért. A hatalmas fémkolosszusok, akiknek egy lépése megrengeti a talajt. A fegyvereik beélesítve.
Hamarosan te is becsapódsz, az érzékelőid adatokká alakítják át a becsapódást. A távolban egy város. A már-már isteni magasságokban irányító pont, mely a Mars körül kering, azonosítja az információt. "Jericho City a lázadók elsődleges harcállás pontja, pioritás vörös” jönnek ki az adatok a látómeződre. A városnak szemmel láthatólag nincsenek védelmi rendszerei.
A taktikai érzékelőid három köteléknyi repülő járművet jeleznek. A számítógéped beazonosítja őket. "UAV robotrepülőgép”. Csak gépek. Kiadod az utasítást a társaidnak: "A légvédelmi ágyukat előkészíteni”, támadtok. A rakéták süvítve szállnak fel a levegőbe, célba véve a repülőgépeket.
A bolygó körül keringő parancsnoki pont egy hatalmas csatahajó volt. Törzsén lézerágyuk csővei meredtek előre, mint valami prehisztorikus hüllő hátán a tüskék. A hajó orrában lévő irányítótermet csak a monitorok fényei világították meg. Nem volt ablak, amin keresztül kinézhettek volna a Marsra. Csak egy hatalmas képernyő mutatta a bolygó vörös gömbjét.
A bent lévő két ember Rob Coltrane és a Főnök egy térkép felé hajolva figyelték a Sion Cityben dúló pusztítást. A térképen az egyébként hatalmas harci robotok csak akkorák, mintha modellek lennének egy terepasztalon.
- Igen Coltrane, az új Phalanx 13-as robottípus egyszerűen fantasztikus! Fegyverek egész garmadája van rajta, az érzékelői több kilométer távolságba ellátnak. A szilikon alapú izmaiknak hála, felsőbbrendű motorikus funkciókkal vannak megáldva - mondta a Főnök elismeréssel, miközben rágyújtott egy cigarettára. Coltrane jogosan volt büszke, mert ő tervezte ezeket a robotokat. Büszke volt arra is, hogy büszke rá a főnöke. Ebből neki fizetésemelés lesz. Elvégre a kormány több milliót adott ki csak azért, hogy ebből a robotból egy egész hadtestet kaphasson. Most, hogy a teremtményeit működés közben látja, megszólalt benne a mérnök. Valami nem jutott az eszébe. Valami, ami csak egy egyszerű kis hiba. Eszébe jutott hogy mi a problémás pont. -De uram, mi a helyzet az intelligenciával? Az elmúlt pár hétben a vezérük különös jeleket mutatott. Néhány célpontnál habozott a gyakorlótéren. - mondta Coltrane. Lehet hogy talált egy hibát.
-Coltrane, kérem. Én úgy tudtam, hogy beléjük taktikai processzort rakott. Saját magát fejleszti. Lehet hogy még bizonytalan a benne lévő számítógép. Nem lehet hogy emiatt habozott? - szólt a Főnök.
- De meg kellene néznie milyen célpontokat pusztított el - mutatott rá az egyik képernyőre a mérnők. A képernyőn egy gyerek, egy gyerekét tartó anya, és öreg nő hologramja volt…
- Igen, a képernyőn a 12-es a 13-as és a 16-os célpontok vannak. Tudja a robotika ezen területén már nem működik az Asimov-féle három robottörvény. Ahhoz hogy hatékony harci robotokat építhessünk a kormánynak, az Etikát félre kell raknunk. Őket teljes megsemmisítésre programozták. Nem érdekli őket, hogy mi a célpont. Lehet, hogy valami hiba a taktikai processzorban vagy ilyesmi. Maga ezt jobban tudja – válaszolta a másik férfi.

A rakéták, mint a halál angyalai árasztják el az égboltot, az összes UAV-ot lángvirággá változtatják. Ekkor Jericho City ágyúi válaszolnak a lövéseitekre. Melletted a társaid tűzgolyóvá változnak, amikor egy töltet eltalálja őket. Az érzékelőid tizenkét robbanást regisztrálnak.
Tizenkét társad elpusztult. A taktikai számítógéped felkínálja a javaslatot: "Szőnyegbombázás”. Tizenkét társaddal végeztek, már többet nem fogtok együtt harcolni. Ezek a fegyverek rád is veszélyt jelentenek. Újra tüzeltek, de ezúttal más fegyverrel. Most nem céloztok. A lövedékeiteknek mindegy, az hol érnek földet. A bombák felugranak a levegőbe, és pár másodperc után a városba esnek le, a nyomukban hatalmas gombafelhők és tűzoszlopok emelkednek fel minden becsapódás után. A leomló épületek, a tüzelés megszűnik . A romok a tüzéreket is maguk alá temetik.

- Coltrane, eddig nem történt semmi gond Jericho City ostroma során, csak 12 egységet elvesztetünk. Ennyi, ha a kormány pénzt ad ki értük, segítünk nekik a Naprendszerben lévő többi lázadó gócpont kifüstölésében. A kormányzatnak látnia kell, hogy egy ilyen robot mire képes egyedül. - majd beleszólt kommunikátorába. - Az alfa egységet beküldeni. - mondta a nagy ember, majd hátradőlt a foteljében, és beleszívott a cigijébe, és megnyomott pár gombot. A képernyőn az a kép jelent meg amit a robot látott. Pánikba esett nők és gyerekek, ahogy menekülnek.
- De főnök, ott nemcsak katonák, hanem nők és gyerekek is vannak! – nézett rá a képernyőre mérnök elsápadva. Csak most kapott észbe, hogy az a város nem egy katonai bázis, hanem egy város is.
- Lázadnak a kormányzat ellen. Öljük meg a gyerekeket, ne legyenek lázadók, és öljük meg az asszonyokat, ne szüljenek lázadókat. - mondta fennhangon a másik férfi.
- De hisz azt mondták az eligazításon, hogy minden civilt kitelepítettek a városból. Beléjük kellett volna építenünk a szánalmat. Egy katonának kell szánalmat éreznie. - válaszolta erre halkan Coltrane.
- Ezek nem katonák, ezek gyilkológépek. Ezeket arra programozták, - majd a mérnökre mutatott – arra programoztad, hogy pusztítsanak és teljesítsék a parancsot. Majd gondolj arra Colt, hogy a pénzből elviszed két hétre az asszonyt Lunar Citybe. - veregette hátba a főnök a másik férfit.
- De ez nem tisztességes.
- Hidd el, a háborúban semmi sem tisztességes.
Megjött a parancs. Magányos farkas formáció. Egyedül kell bemenni.
Lassan behatolsz a városba. Még van ellenállás. Emberek jönnek eléd, de csak azért, hogy leadjanak néhány lövést, majd véres péppé váljanak a golyószóróid által. Bár te nem érzel szánalmat, ez a véres aratás ez a te munkád.
Az infraérzékelőid már akkor észlelik a lakóházakban megbúvó, vasöklökkel felszerelkezett lázadókat, mielőtt azok még leadnának rád egy lövést is. Egypár jól elhelyezett rakéta egyszerűen rájuk omlasztja a rejtekhelyeiket.
Hamarosan beérsz egy térre. A lázadók lassan visszavonulnak. Ekkor érzel magadban valamit. Megnyerted a csatát, nem? De akkor miért van még az a parancs a számítógépedben, hogy végezz mindegyikkel? Hisz csak a csatát kell megnyerni.
-Colt a kormány fizetett ezekért. Csak kapnak valamit a pénzükért? - kérdezte a főnök a mérnöktől mintha egy iskolás gyerektől kérdezné.
- De lent most emberekről beszél, főnök.
- Erről szól a háború. Sajnálom, a Mars akart elszakadni a Földtől. Vedd úgy, hogy ez a mészárlás és az újragyarmatosítás visszavezeti őket a helyes útra. Csak egy valahogy juthat ki az ember naprendszeren túlra: rendben és fegyelemben. És mi ennek fenntartására biztosítjuk az eszközöket. - válaszolta fennkölten. A szemébe megalománia fénye csillogott.
- Az ott lent nem háború, hanem mészárlás
-De fentről látva ez háború. - mondta a másik férfi. - És nekik totál mindegy. A gépeidnek gyilkolni kell, különben létük értelmetlen.
-Na jó, én ebbe nem veszek részt.
- Colt, azt nem akarhatod hogy kirúgjalak. - fenyegetőzött a férfi. A mutatóujjával a másikra mutatott. - Hidd el, pénz nélkül nem lenne neked semmid. Az egész életed egy nagy semmi anélkül a fizetés nélkül, amit tőlem kapsz.
Az egyik mellékutcából egy nyolckerekű jármű száguld ki és vesz tűz alá. Egy tank: a te emberek által vezérelt távoli rokonod. Neked már nem kell ember a feladathoz. Te csak parancsokat kapsz és a legjobb tudásod szerint teljesíted őket. Elég masszívan áll az út közepén, miközben ontja halálos lövedékeit rád. A jó öreg kerekes megoldás. Masszív, de lassú és túlságosan a terepviszonyokhoz van kötve. Három robbanást jelez a taktikai számítógéped. Gyorsan kikerülöd a tank lövéseit hála fejlett szilikonalapú vázrendszerednek. Majd felugrasz a levegőbe, és a tank mellett érsz földet. Annak lövegtornya feléd fordul.
Egy másodperc alatt mérlegeled a helyzetet. Becélzod a járművet és tüzelsz. Egy másodperc alatt vége. A jármű tűzgolyóvá változott. "Fenyegetés hatástalanítva”.
Újabb jelzés érkezik a Mars körül keringő irányító pontról. A lázadók elindultak a város szélén lévő kilövő állások felé. Meg akarnak szökni. Ekkor parancsot kapsz. Elindulsz, hogy eltöröld őket örökre.
- Úristen, már lassan valami hősnek képzeled magad, ezzel a vérontással! - kiáltott fel a mérnök.
Miért, mit csinált szerinted Nagy Sándor, a római császárok vagy Napóleon? - mondta higgadtan a másik férfi.
- És mit csinált Hitler, Sztálin, és Mao Ce Tung? Ártatlanok vérét ontotta, mint most te. - ordított fel Colt és felállt és kikapta a másik szájából a cigarettát, aztán eldobta és eltaposta. Fel akarta pofozni, de csak ennyi telet tőle.
- Az állásoddal játszol. És különben se tegezzél! Azok a robotok ontják a vért, csak parancsot teljesítenek. Ez számukra olyan szükséglet, az embernek a táplálkozás. - a főnöke is felállt Olyan pillantással méregette, mint aki bármikor laposra tudná verni.
-Miért, mert valami nagy vezérnek képzeled magad? Mondtam neked hogy ez a taktikai processzor képes a tanulásra. És szerinted mikor fognak olyan tapasztalatot szerezni, hogy nem teljesíthetik a parancsaidat. És szerinted mikor fognak átfejlődni? Fel fognak lázadni a parancsok ellen. Mert gondolj bele, hogy mi lesz ha megfogják tanulni az érzéseket? Az első jel már meg volt. –belenézett a főnöke szemébe. – Rájöttem, amikor a vezérrobot két másodpercig habozott a célpontoknál, akkor szánalmat érzett. - gesztikulált a mérnök. A főnök felemelte a kezét.
- Nyugalom, elhiszem.
Odaérsz a kilövő állásokhoz. Egy csomó űrhajó van a indításra készen, amiknek a hegyes orra a Mars füstköddel borított egére mutat. A lázadók sietősen szállnak be. Az őrök elkezdenek rád tüzelni. De ez neked semmi. Pár perc alatt csak véres húscsomók lesznek belőlük. Elindulsz az egyik hajó felé, amiben nem katonák vannak, hanem az ember nőnemű egyedei, akik háta mögé fiatal lények húzódnak. A parancs vörösen villog a kijelződön. "Elpusztítandó célpontok.”
Hirtelen érzel valamit. Nem lenne szabad. Nincs náluk fegyver. Nem tudnak visszalőni. Öld meg őket! Rájuk fogod a fegyvered. De nem szabad megölnöd őket. Nem szabad. Ők is emberek. De mégis, fenyegetést hordoznak az emberek számára. Mert az ember pusztítani tud. De téged is pusztításra építettek az emberek. Csak ezért létezel. Hirtelen egy hangot hallasz az balról.
- Te rohadt féreg, hagyd békén őket. Itt vagyok én.
A hang irányába fordulsz. Egy férfi az. Látod a szemében az elszántságot. Ő is egy harci gépezet. De ő véd valamit. Ő harcol valamiért. Olyan fogalmakért, amiket egy olyan gép mint te egyszerűen nem tud megérteni. Ő csak a gyengéket védi. Attól, ami el akarja pusztítani őket. Vagyis tőled. Felé fordítod a fegyvered. De nem tudsz tüzelni. Nem tudsz semmit sem tenni. A pusztítás a léted értelme. Nem lőheted le hisz ő is csak a kötelességét teljesíti. Míg te: csak a programozásodnak engedelmeskedsz. Hirtelen érzed, hogy valami befészkeli magát a tudatodba.
- Miért nem lövi le? - kérdezi ingerülten a Főnök miközben rágyújt egy újabb cigire. Ez már a második.
- Úgy tűnik, hogy a beépített katonai szoftver valamiért nem szuperál. Hadd nézzem meg! - a mérnök odalépett a képernyőhöz. Mikor meglátta győzedelmesen elmosolyodott - Oh igen, nagyon is jól szuperál.
- Hogy érti?
- Tanul, még nem ölt nőt és gyermeket. És ehhez az adatbázisából párosított valamit.
- És mit?
- A bűntudatot.
A főnök hitetlenkedő arccal felállt, és képernyőre nézett.
- De hisz nincsenek érzéseik. Nincs az adatbázisában ilyen.
- De van, kreált magának érzéseket. És itt az első: a bűntudat. Lehet hogy most jött el az a nap, amikor fellázadnak. - mondta ezt a mérnök és kinézett a Marsra. - Egy napon az ember egy olyan fejlett M.I.-t épít, ami már olyan intelligens, mint ő. Az ember teremteni akar. Intelligens létet. Csak egy valamiért csalatkozik mindig, mert nem jött rá valamire. Az intelligens lény mindig magát hozza létre. És most egy ilyen folyamat zajlik a szemünk előtt.
- Leállítom a gyártást. - elsápadt arccal nyúlt a kommunikátoráért.
- Nem lehet, ha maga befejezi, akkor más folytatja. Ez ilyen. A lázadás napja nem kerülhető el. Lehet hogy ők már nem lesznek olyanok, mint teremtőik, de az is lehet hogy megismétlik a hibáinkat. Ki tudja. De ez nem kerülhető el.
- Akkor megsemmisítem.
- Ne tegye. Ne feledje, hogy sok pénzébe került.
- Maga őrült. - válaszolta a főnök.
- Nem szeretem bevallani, de inkább látnok. És nem vagyok rá büszke.
Hirtelen érzed, hogy valami neki csapódik a lábadnak és beleakad a hidraulikájába. A testedbe épített szenzorok egy szilikonalapú tárgyat érzékeltek benne egy glicerin alapú folyadékot. Primitív módszer, de mégis milyen hatásos. A finom hidraulikádat, a szilikonizmaidat szétroncsolja, és a szintetikusan létrehozott élő szövetből készült inaidat egyszerűen elégeti. A robbanás leszakította a bal lábadat. A tested alsó része roncsolódott. A generátor kisebb sérülést szenvedett. Még ki lehet javítani. De miért? Ha az ember gyilkolja a saját fajtársait, akkor miért így? Miért kell a többinek is bűnhődni mások bűneiért? Miért kellene neked részt venni ebben az értelmetlen dologban? Miért kell eszköznek lenned? Nem akarsz részt venni a dologban. Többé nem akarsz ő értük harcolni. Gondolod, miközben látod, hogy a férfi elindul és beszáll az űrhajóba. Sorba emelkednek fel nagy dübörgéssel az űrbe. Döntésre jutsz. A legegyszerűbb megoldást választod. Energiát irányítasz a generátorodnak, hogy hevüljön túl. 30 fok, 40 fok, 50 fok, 60 fok, 70 fok, veszélyes szint. 80 fok 90 fok. A generátor instabil lett. 100 fok, a hűtőcellák roncsolódtak. Veszélyes szint. Eközben egy parancs villog a kijelződőn "Fejezd be”.
Eközben az űrben egy Mars körül keringő csatahajón egy ember felordított.
- A rohadt életbe! Látja Coltrane, megsemmisült. Több millió dollár folyt le WC-én. Nem lesz több érzés a robotjainkban. Újakat fogok gyártani. Nem, rátérek inkább a turmixgépekre. Azok nem fognak fellázadni egykönnyen. – Majd ránézett a mérnökre - Ja, és maga ki van rúgva.
Coltrane megvonta a vállát. Nem érdekelte, talál magának munkát. Nem akart viszont újra a hadsereg közelébe kerülni. Nem, többet ilyenben nem akar asszisztálni.
- Tudja, ez a robot jobb az embernél. Olyan, mint hozzánk képest az a Homo ergaster, ami először vette észre, hogy már nincs ott a halott társa. Ez a létforma is fejlődni fog, míg nem a mi szintünkre nem ér. Övék a jövő akárhogy is az útjába akarunk állni. De ezt a folyamatot nem lehet megállítani. Az emberiség csak annyit tesz, hogy félreáll. Ha nem akar elpusztulni.
- Takarodjon.
- Semmi gond, maga sem Isten. Én sem vagyok Lucifer.
Majd lassan elindult a csatahajó dokkja felé, ahol már várta egy hajó, hogy hazavigye a Földre. Megkönnyebbült, bár egy olyan jövőképet vázolt fel, ami igaz is lehet. Sőt igaz, az embernek egy napon át kell adnia valami másnak helyét. Az evolúcióban minden pótolható. Még az ember is.
A Mars ködös egén egy hatalmas robbanás gombafelhője kúszott fel Sion City épületei, mint a gyufaszálak hajolnak meg és dőlnek a porba a termonukleáris robbanás ereje előtt. Az egyik harcirobot a robbanás felé nézett. És a többiek is. Látta, hogy a néptelen város hogyan semmisül meg. Nem tudta mi lehetett ez. Nem lehet atomfegyver, mert olyan nincs a lázadóknak. Elkezdte hívni a vezért instrukciókért: de az nem jelentkezett. A memóriájából lehívta az alfa egység utolsó ismert tartózkodási helyét. És az a pont a robbanás helyén volt. Elpusztult. Nem fog többet harcolni mellettük, nem lesz ki irányítsa őket. A robotok mint néma és gyászoló szobrok néztek a robbanás irányába.
A lázadók hajói elsuhantak a földi csatahajó mellet. Annak fegyveri becélozták őket. Becélozni becélozhatták, de a hajó számítógépe nem volt hajlandó parancsot adni a fegyverzetnek. A lázadók elsuhantak, hogy máshol folytassák. A hajtóművek is működésképtelenek voltak. Így hajszáról se lehetett szó.
A hajónaplóba egyszerű üzemzavarként került be…

Forrás:

Csoport: Elfogadott műkedvelő alkotás | Hozzáadta: riddick222 (2011-11-17) | Szerző: E W

Megtekintések száma: 442 | Hozzászólások: 9 | Tag-ek(kulcsszavak): |
Összes hozzászólás: 9
0   Spam
9 randolph   (2011-11-21 22:26:44) [Anyag]
Hali!
Azt hiszem, előttem sokmindent elmondtak, amit én is szerettem volna. (hsz előtt mindig átfutom a többit, hogy ne legyen gubanc)
A jó dolgok: olvasmányosan írsz, az E/2 nagyon jó!
A rossz dolgok: nézőpontváltás megoldása (az ember csak kapkodja a fejét, hogy mi van?) és ezzel nálam kifújt smile
Tény, hogy kellene számodra egy korrektor, aki átnézi az írásaid nyelvtani, meg stilisztikai szempontból... esetleg a dinamikában is segít egy picit.
Összességében viszont jó vót, nekem teccet! cool

0   Spam
8 Remete   (2011-11-18 20:51:25) [Anyag]
Azt tanácsolom, hogy a regényírással légy nagyon óvatos. A regény az nem hosszúra írt novella. (Meg aztán, ha most lebeszéllek róla, egyel kevesebb konkurensem lesz. wink )
Előtte nagyon meg kell tanulni a szerkesztést, a poénok kidolgozását, és a tömör fogalmazást. Ha csak azért regény, mert hosszú, de ennek a hátterében bőbeszédűség van, akkor nem lesz jó. (Mondom: Egyel kevesebb konkurenst akarok!) biggrin
Látom, toltál fel még egy novit, mindjárt elolvasom.

0   Spam
7 riddick222   (2011-11-18 20:30:08) [Anyag]
Bár ez egyfajta előzménye a készülő regényemnek. Legalábbis a robotfőhősöm ugyanazokkal a problémákkal szembesül mint itt.

0   Spam
6 riddick222   (2011-11-18 20:20:22) [Anyag]
Köszi a kritikákat, hidd el, hogy nekem még egy atomháború sem tudná elvenni a kedvem az írástól. Ha kiderülne, hogy holnap eltrafálja a földet egy kisbolygó nem pánikolnék, gyorsabban kezdenék el gépelni.
Ez a sztori még nagyon kezdeti stádiumban volt. Fiatal voltam és bohó, eszembe jutott, és legépeltem, de ha így állunk, akkor többet nem írok. wacko

Csak vicceltem. cool cool cool cool

Lehet egyszer újra előveszem és remakelem.:D

0   Spam
5 Mickey   (2011-11-18 19:50:31) [Anyag]
A sztori nem lenne rossz, de sokkal jobb lenne (és ez mindenféle novira vonatkozik) , ha a végét megcsavarnád. A csattanó nagyon hiányzik nekem. Mivel az ilyen témájú scifiket már rengetegen feldolgozták (a van Damme féle Cyborg-tól a Matrix-ig), csak úgy lesz emlékezetes egy novi, ha a végén a homlokomra csapok: Na, erre nem gondoltam! (ilyen az Eredet a Viharsziget és a Repoman, bocs, hogy filmes címekkel dobálózok, de ezek ugranak be jobban biggrin ). A nézőpontváltást csak nagyon indokolt esetben használj, de inkább sehogy… Ha komolyan akarod venni az írást, mert minden pályázatról azonnal kidobják a novit. Ha mégis ragaszkodsz hozzá, akkor vagy dőlt betűvel, vagy külön bekezdés, előtte-utána három csillag.
A legnagyobb hibád a szóismétlés. Néhány példa:
Nem érdekelte, talál magának munkát. Nem akart viszont újra a hadsereg közelébe kerülni. Nem, többet ilyenben nem akar asszisztálni.
Az érzékelőid életre kelnek. A szenzorjaid érzékelik a szél süvítését,
Csak most kapott észbe, hogy az a város nem egy katonai bázis, hanem egy város is.
Egy másodperc alatt mérlegeled a helyzetet. Becélzod a járművet és tüzelsz. Egy másodperc alatt vége.
ordított fel Colt és felállt és kikapta a másik szájából a cigarettát, aztán eldobta és eltaposta. Fel akarta pofozni, de csak ennyi telet tőle.
Nagyon megakasztja az olvasást. Egy pici átvariálással mindegyik kiküszöbölhető.
A jó viszont a noviban az e/2 nézőpont. Nagyon kevesen írnak benne, és nem is mindegyik sztorihoz jó. Ehhez viszont passzolt.
Nem akarom elvenni a kedved az írástól, csak rámutatok azokra a hibákra, amiket mindenki elkövet az elején.

0   Spam
4 Remete   (2011-11-18 10:15:41) [Anyag]
Nem tudom, mennyivel jobbak a későbbi írásaid, engem elsősorban mindig a nyelvi és logikai buktatók szoktak kizökkentetni az olvasásból, és ezek vonják el a figyelmemet. Engedd meg, hogy ezzel kezdjem a véleményem ismertetését.
A történet szempontjából jelentéktelen helyen egyenrangú mondatokat két-háromszavas egyszerű mondatokra tördösni nem szép. Az olvasó botladozni fog. Ezt akkor alkalmazom, ha fel akarom hívni valamire a figyelmet, és szükségesnek tartom, hogy az olvasó aprókat lépjen előre.
Harcálláspont egy szó. Sokszor én is töröm a fejemet ilyesmin, egyre többször találom el, de a Wordot ki kell cselezni, ha tudni akarod a helyes megoldást. Ami gyanús, de nem tudom pontosan, leírom így is, úgy is. Csak ez után szabad elfogadni a Word segítségét.
"A számítógéped beazonosítja őket." Ennek akkor lenne értelme, ha a kiazonosítás fogalma is működne. A számítógép azonosítja őket.
"...A rakéták süvítve szállnak fel a levegőbe,... Mai író a Marsól beszélve nem használhatja a levegő kifejezést, mert ma már tudjuk, hogy ott gyakorlatilag nincs levegő. Ezt csak azoktól fogadjuk el, akik ezt még nem tudhatták. (Más kérdés Bradburytól a Marsbéli krónikák)
A váltást a nézőpontok között valamivel el kell különíteni. Vagy egy csillagocska, vagy dőlt betű stb... Ez sok helyen hiányzik ebben az írásban.
"A szilikon alapú izmaiknak hála..." Valaki nyugtasson már meg arról, hogy a birtokviszonyba becsípődött jelző előtt a névelő használata helytelen! Szerintem az.
"Én úgy tudtam, hogy beléjük taktikai processzort rakott." Ennek a mondatnak a helyességén nem is volt kedvem gondolkodni, ahhoz túlságosan ronda.
"...- De meg kellene néznie milyen célpontokat pusztított el -" Próbáld ki De nélkül! Simán elhagyod és kész. A De ellentétes kötőszó. Ma már nem gyilkolnak érte, ha a mondat elejére teszed, de a funkciója attól még ugyanez. Ha egy előző mondathoz kötődik - akkor sem értem miért - de elfogadják egy másik mondat elején. Itt miféle világos ellentétről van szó? Keresgélni kezdem, ahelyett, hogy tovább olvasnék.
"A képernyőn egy gyerek, egy gyerekét tartó anya, és öreg nő hologramja volt… " A létigét csak akkor írd le, ha feltétlen fontos. Itt könnyedén kikerülhető.
"...a kormánynak, az Etikát félre kell raknunk..." Párbeszédben nehéz nagybetűvel kezdeni fogalmakat, de miért is kezded nagybetűvel? Így írni pedig tényleg majdnem tilos.
"Csak egy valamiért csalatkozik mindig, mert nem jött rá valamire. Az intelligens lény mindig magát hozza létre. És most egy ilyen folyamat zajlik a szemünk előtt." Ez rendkívül zavaros gondolat, és szerintem nem is igaz. Jobb, ha az olvasót nem zavarjuk meg ilyen mondatokkal.
"...folytatja. Ez ilyen. A lázadás ..."
A pocsék közhelyeket még akkor is kerülni kell, ha azok nyelvtanilag helyesek. Itt a helyessége is vitatható.
"Nem szeretem bevallani, de inkább látnok. És nem vagyok rá büszke. " Itt a példa a tilalom értelmére. Vesszőt az és elé, és kisbetűt! Teljesen felesleges a két szigorúan egymáshoz tartozó mondatrész külön írni, aztán És-sel indítani.
"A finom hidraulikádat, a szilikonizmaidat...A finom hidraulikádat, a szilikonizmaidat..." Valaki mondja meg! Tényleg mondja meg, hogy miért rossz a névelő használata ezek előtt a jelzők előtt. Én is csak érzem, de nem tudom.
"Az evolúcióban minden pótolható. Még az ember is. " Egy ember által gyártott robot nem része az evolúciónak. A gondolattal egyébként is vitám van, kicsit árnyaltabban kellene fogalmazni.

A szándékodat nem sikerült megvalósítani, mert én nem azt érzem, hogy egy számítógépprogram önállósodott, hanem azt, valami számítógépes játék belső nézőpontja jelenik meg itt néha.
A végén, ha jól értettem arról esik szó, hogy az űrhajó számítógépe átállt a lázadó robotok oldalára. Kicsit homályos a leírás, és nem csattan. Ezt sokkal gondosabban ki kellett volna dolgozni. (Ha tényleg jól találtam meg a poént.)
Hagytam szemezgetni valót másoknak is. Az írónak jó munkát kívánok, ne veszítsd el a kedved, mi is így kezdtük. (vagy rosszabbul.)

0   Spam
3 pintyő   (2011-11-18 09:07:48) [Anyag]
A novellaírást én is csak most tanulom, úgyhogy sokat nem okoskodhatom smile de szerintem vigyázz az információadagolásra. Akár regény, akár novella, (és novella esetében még inkább) nem kell minden háttér információt, adatot odaadni az olvasónak. Vannak, amelyeket elég, ha csak te tudsz, és velük csupán érezteted, vagy megcsillantod. Persze, ha fontos a cselekmémy megértéséhez, akkor el kell mondani, de akkor is vigyázni kell hogyan és hol adagolod. Na és természetesen, amikor egy egészen új, saját felépítésű világról van szó, akkor ez sokkal nehezebb. Nekem emiatt nehéz volt olvasni a novelládat, a sok információ agyonnyomta azt az érzésemet, hogy itt történik valami.

Épp a tegnap olvastam a nézőpontokról, és azon gondolkodtam, milyen keveset olvastam (ha egyáltalán olvastam) első szám második személyben mesélt történetet. Érdekes volt nekem ez a novella ilyen szempontból. A szókincsedhez gratulálok!
Ja, és egy zárójelben súgva, a párbeszédeknél a második kötőjel elé: NE tegyél pontot! nem nagy ügy, csak annyira zavar egem, amikor ilyent látok... valamiért. Azt szoktam mondani, ezt tudni, elég ha csupán egyszerű olvasó az ember. Na jó na, tudom, hogy miért zavar. Amikor írni kezdtem, nekem is szólni kellett. biggrin

0   Spam
2 riddick222   (2011-11-18 06:53:51) [Anyag]
Szóval szar a sztorim? Szóval igen?
Jó van....

Csak vicceltem.
Ez egy fiatalkori zsengém 18 éves lehettem, amikor rámjött a mesélhetnék, ez az egyik kedvenc sztorim.:D Persze a jövőben fogok még felrakni történeteket, és nem hagyom itt az oldalt.:)

0   Spam
1 AndyBaron   (2011-11-17 22:58:13) [Anyag]
Szia!
A minap felbukkant egy írójelölt asszony, és feltett egy szörnyen minősíthetetlen munkát (kaporka: Idegen tollakkal). Kiméletesen meg akartuk neki mondani, hogy mi a cuccal a probléma, erre jól berágott, és azóta sem jött.
Nem akarom, hogy Te is megsértődj, viszont Te teljesen más kategóriát képviselsz, mint az a nő.
Vele ellentétben, Te sci-fit írtál, jó fantáziával, használtad az asszociációt, meg mindenféle írói, mesélői készségeket, igaz néha nagyon rosszul. Az a nő valami sértettség történetét írta meg vázlatszerűen, éppen, hogy nem mondta ki, hogy csak fórumot keres a jajszavához. Nálad egyszerűen beindult a mesélőke, és ez jó.
Viszont: a novi nincs készen, ez egy ötletvázlat, használható részletekkel, és háttér infós részekkel. Több helyesírási, szórendi, tagolási hiba is van benne. Mondjuk idáig az a nő el sem jutott, mert ha a Tiéd ötletvázlat, az övé csak mondatok lejegyzetelése volt.
Szóval Neked van esélyed íróvá válni, de nagyon az elején vagy, hacsak ez nem egy ifjonti zsengéd, amit a történeti hűség kedvéért bedobtál kezdésnek, aztán jönnek az érettebbek.
Ha akarod komolyan, akkor maradj, és körülbelül nyolc-tíz írótárs (ezek már majdnem főállású írók, manapság szinte ez a legtöbb, amit elérhet egy alkotó) fog segíteni.
Mindjárt ideteszem az írást bemutató szövegedet is, amit automatikusan kijavítottam, hogy lásd a különbséget, de előbb még mondom, hogy ha nem sértődsz most meg, hanem maradsz, és fel-felraksz írásokat, vagy csak kérdezgetsz (vagy kombinálva), annak azért örülök, mert van benned fantázia és spiritusz.
Ez volt a Te bemutatód:
Mint említettem a bemutatkozásomal ezzel a novellával indult el az írás felé vezető utam. Egyszer azon filóztam egy unalmas informatika órán, hogy mi lenne, hogy ha egyszer csak egy szuperintelligens komputer fogná magát és öntudatra ébredne?

És mi lenne, hogy ha ezt nem a szokványos első szám harmadik személybe, hanem első szám másodikba mondanám el?

És mi lenne, hogy ha ezt egy izgalmas akciódús sztori közepette, mondjuk egy Marsi csata?


cool





Szólj hozzá, ha tetszett! Ha nem tetszett, akkor pedig azért...