Fegyverkereskedő vagyok korom vagabundja
Kordém mélyén árubőség íjjal tele puzdra
Kardok éles fokosok és sok arasznyi dárdák
Nemzetségem jól megtartom és ezt el is várják
Erdőszélén megpihennék padján szekeremnek
Kedve támad kirabolni csapat gazembernek
Villámgyorsan előkapom batárom mélyéről
Amit kaptam lézerágyút fekete embertől
Szállítást kért várják már a lápi fellegvárban
Isten őrizz elővenni nem hogy még használjam
Azt is mondta időt járni furcsa féle hóbort
Hittem mert a meséket én kedvelem mint jó bort
Fontosabb az életem egy baráti intésnél
Banditákat pörkölöm hol másznak kerítésnél
Baj lehetett használni a tiltás ellenére
Időgépes jelenésként lám ki lép elémbe
Mérget üvölt dérrel-dúrral fekete emberem
Hogy a jövő világából káoszt teremtettem
Én meg kérdem ha banditák megölnének imént
Fellegvárba jutna-e a szállítmánya önként
Fekete arc fehér szeme felhősen örlődik
Tűnő teste homályos lesz ahogy kitörlődik
Megrendelő hiányában sorsom szebbnek látom
Időnek ez megváltozott menetét nem bánom
Fegyveremmel király leszek a legnagyobb császár
Nemzetemre javadalmas nagyvonalú sors vár
Ha kell is majd elszámolnom égi urasággal
Felvirágzott tér-időmet élem bujasággal
Főleg hogy az időutas gép is itt hever még
Bárhol leszek a jövőben régmúltban és nemrég
Mindaddig míg ki nem törlöm tetteimmel magamat
Teremtek a fegyveremmel tetszőleges hatalmat
Mindezt sajnos elgondolom hiábavalóság
Varázstárgyak köddé válnak egye meg a kórság
Kardok csáklyák vasbuzgányok mindez bezzeg megvan
Maradok a helyemen e setét középkorban