Aki nagyon tájékozott Andy Baron-ból, az tudja, hogy a második 0,07-es könyvben már volt egy Zsemlevári-Kiflifalvi jelenet. Egy darabig ez itt lesz, a szemfüleseknek...
Régen tettem fel ide ezt-azt. Mostanában, a korigénynek engedelmeskedve mindent a fészbúkra tolok fel, de most bepipulok (érzem) és ide is töltök alkotást!
Ennél csúnyábban sose' pipuljatok be, ti sem... :D
Valahányszor a sorsom cirkuszba vezényel, és végre eljön a bohóc tréfa ideje, elgondolkodom azon, mennyivel érdekesebb lenne a műsorszám komolyabb dialógusokkal. A két bohóc mondjuk, torta hajítgatás előtt, és közben intelligens módra beszélgetne, vagy legalább kerek, jelentéssel teli, egész mondatokat váltana. Egy ilyen jelenetben a bohócok választékosan fogalmazva, művelt, reneszánsz emberhez méltó módra kifejtenék és gazdagon indokolnák álláspontjaikat. A közönség hálatelt szívvel távozna a cirkuszból, ahol őneki ennyi művészeti élményt és szellemi tartást adtak.
Aki nem figyel jól, annak a jövő órára le kell írnia százszor a mai vers címét!
Andy Baron válasza Arthur Schopenhauernek, mert az, amikor egy figyelmetlen dáma rátiport a lába ujjára, imígyen fakadt ki:
„Az élet nem arra való, hogy élvezzük, hanem hogy átessünk rajta és befejezzük”
E miatt az írás miatt a Facebook (ott közöltem először) letiltott. Én pedig eme undorító húzásuk miatt le fogom tiltani az ottani fiókom... Na, szóval így mosolyogjatok rajta, hogy a Nagy Testvér figyel! :D
A "Posztolj Verset az Utcára" nevű, Facebook-on terjedő felhívásnak Andy Baron is eleget tett és posztolta két versét - egy Nyugati téri fára. És, ha már ott volt, riportokat is készített az alkalmi versolvasókkal. Mindezt a MEZTELEN ÜGYNÖK 72-ik műsorában lehetett meghallgatni, a műsorból ezúttal a riportokat ismételjük!
Egyrészt egy vicces kis bohózat, másrészt az 500. alkotás! (Már legalábbis az "Alkotók" csoporthoz tartozó felhasználók bejegyzései közül.) Rézmáli Zénó ragyadörtölei krónikája