A MEZTELEN ÜGYNÖK Szórakoztató Irodalmi Magazin alkotóinak törzshelye...

      REGISZTRÁCIÓS
      LEHETŐSÉG


      REGISZTRÁCIÓS
      LEHETŐSÉG


Aardvark
Aardvark irodalmi alkotásai
Alfredo Sagittarius
Alfredo Sagittarius irodalmi alkotásai
AlieNeetah
Alie irodalmi alkotásai
Andy Baron
Andy Baron irodalmi és grafikai alkotásai
Ardens
Ardens irodalmi alkotásai
A-G-Stone
A-G-Stone irodalmi alkotásai
Bori
Bori irodalmi alkotásai
Craz
Craz irodalmi alkotásai
damien
Damien irodalmi alkotásai
darklight
Darklight képzőművészeti témájú alkotásai
De_Profundis_Clamavi
Profundis irodalmi alkotásai
Dworks
Dworks grafikai alkotásai
Freeb
Freeb irodalmi alkotásai
Ili
Ili irodalmi alkotásai
kampeter
Kampeter írásos (prózai és verses) alkotásai
Krakatit
Krakatit rajzos alkotásai
Lehel
Lehel irodalmi alkotásai
LisaBlake
Lisa irodalmi alkotásai
Lylia
Lylia Bloom irodalmi alkotásai
Mab Tee
Mab Tee irodalmi alkotásai
maggoth
Maggoth irodalmi írásai
MasonMurray
MasonMurray irodalmi alkotásai
memphisraz
Memphisraz komoly és humoros írásai
menma
Menma irodalmi alkotásai
Mickey
Mickey Long irodalmi alkotásai
Mookus
Mookus irodalmi alkotásai
Ndy
Ndy irodalmi alkotásai
newenglandi87
Newenglandi87 irodalmi alkotásai
Nimretil
Nimretil irodalmi alkotásai
ordassykaroly
Miszter Ordassy irodalmi remekei. Abszurd és humor, elgondolkodtató és csak úgy...
pintyő
Pintyő irodalmi alkotásai
randolph
Randolph irodalmi alkotásai
Remete
Remete irodalmi alkotásai
Rozványi
Rozványi irodalmi alkotásai
Shaera
Shaera irodalmi alkotásai
szujonor
Szujó N. irodalmi alkotásai
Tejlor
Leslie Tejlor főképp rajzos alkotásai
Torkin
Torkin irodalmi és népszerűsítő tudományos írásai
tyllforest
tyllforest irodalmi alkotásai.
vilmosgal
Vilmosgal prózai alkotásai
Zora
Zora irodalmi alkotásai
MŰKEDVELŐ ALKOTÁS
FELHASZNÁLÓK által feltöltött alkotások
ITT IS FELTÖLTHETED ALKOTÁSODAT!
Ha nem találsz megfelelő kategóriát, töltsd fel ide és mi majd rendszerezzük! Ide azok is feltölthetnek, akik még nem regisztráltak...
      REGISZTRÁCIÓS
      LEHETŐSÉG



Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

      REGISZTRÁCIÓS
      LEHETŐSÉG


Tegyük-e az alkotásokhoz egyenként a rádióműsorba készített, onnan kiollózott hangoskönyveket?
Összes válasz: 30
      REGISZTRÁCIÓS
      LEHETŐSÉG


      REGISZTRÁCIÓS
      LEHETŐSÉG


      REGISZTRÁCIÓS
      LEHETŐSÉG


Belépési neved: Vendég · Felhasználói csoportod: "Vendégek"  Jó szórakozást, Vendég! · RSS 2017-10-22, 02:34:36
NYITÓLAP » ALKOTÁSOK TARTALMI LEÍRÁSSAL » » Andy Baron [ Alkotás hozzáadása ]

Gazdi
Régen tettem fel ide ezt-azt. Mostanában, a korigénynek engedelmeskedve mindent a fészbúkra tolok fel, de most bepipulok (érzem) és ide is töltök alkotást!
Ennél csúnyábban sose' pipuljatok be, ti sem... :D

__________________________________________________________________________

Gazdi

   Rendes Zoltán már három hónapja gyógykezeltette Marci nevű kutyusát. Szegény Marcinak epe és máj problémái voltak és Zolinak rengeteg idejébe, türelmébe, szeretetébe és az állatorvosoknál hagyott pénzébe került a sok gyógyszer, vizsgálat és infúzió. Munka után már vitte is az ismerős állatorvoshoz, aki a kutyus betegségének félidejében vállalta el őket, ez a férfi nagyon sokat tett értük. Ők, így ketten egy pillanatra sem adták fel a pár kilós kutyuska jobbulását szolgáló reménykedésüket. Zoli sokszor levelezésben kapta meg az interneten, hogy melyik gyógyszert, melyik napszakban kell beadni, amikor pedig a kutyus nagyon étvágytalan és lázas volt, betegségének mélypontján, akkor Zoli szabadságot vett ki, hogy vele lehessen. Ebben az időszakban Zoli még a bőr alá adandó injekciózást is megtanulta, pedig nagyon utálta csinálni. A sok tabletta Marci torkán való lenyomkodását még ennél is jobban rühellte, szerette a kutyusát és az már nagyon nehezen viselte a gazditól ezeket az érthetetlen kínzásokat, gyakran odakapott a kezéhez, és, ami még rosszabb volt, hogy a kis ebecske utána nagyon szégyellte magát. Még pici mancsait is a pofája elé húzta, úgy kukucskált a gombszemével.
   Marci, a labor leletei szerint most már rendben volt. Néhány vitamint és májvédőt még naponta le kellett tuszkolni a torkán, de már tényleg jól volt. Zoli a nappalijában ült, ölében a szunyókáló Marcival és hirtelen megvilágosodott.
   Úgy volt, hogy Marcin gondolkodott. Milyen szimbolikus, hogy a pici testű, színtiszta ösztönnel született és emberétől tanult szeretetből álló kis személyiséget ilyen nagy és akaratos férfiak (mint Zoli és az állatorvos) mentették meg. Simán a sorsára hagyhatták volna, de ezek szurkálták, pénzt költöttek rá (mármint Zoli) és nem hagyták, hogy meghaljon, hanem visszahozták, Miért? Mert megtehették? Itt tartott Zoli az elmélkedésben, amikor (éppen az ablak felé bámult) meglátta a valóságot. Tudta, hogy az a valóság, a kép olyan élessé vált, mint, mikor egy ipari monitorról egy négy ká-felbontású óriás tévére nézünk. Az ablak utca felőli oldaláról hatalmas szem nézte szeretettel Zolit. Nem szempár volt, hanem egyetlen, mitológikus szem egy szép vonalú arc orrnyerge felett, ott ahol a magas, értelmes homlok kezdődött.
   – Basszus! – kiáltott fel a srác, ettől Marci felkapta a fejét, vakkantott egyet az ablak felé és máris tovább szundított.
   – Zsrrrklammm – dördült valami földöntúli bariton az óriási arc felől.
   Zoli megdermedve figyelte, hogy a látomáshoz tartozó hatalmas kéz, amely félig-meddig átlátszó volt, minden akadály nélkül átnyúljon a tűzfalon. Mint egy bő ruhadarab a materiális, megszokott teste körül lebegett Zoli asztrálteste, ezt is most pillantotta meg életében először és ebbe nyomkodott, tunkolt bele valami kékesen derengő, gyurmaszerű, de lebegni is képes anyagot, sőt, inkább energiacsomagot a nagy kéz.
   – Jaj! – mondta Zoli, és maga sem tudja miért, beleharapott az óriás ujjába.
   Kicsi volt hozzá Zoli szája, de az asztráltestének a szája valahogyan nagyobbra tudott kinyílni, és az eredményesen bele is mart a félig áttetsző kézbe.
   – Verzsirrklammm! – mérgelődött az óriás és másik hologram szerű kezét is átlendítette a ház falán, hogy lefogja Zoli asztráltestét. Ettől az igazi embertest is odaszorult a fotelhoz. Marci asztrálteste is láthatóvá vált, a kiskutya energiából álló formája éppen olyan helyes, kajla fülű volt, mint az eredeti kutyateste. Marci értetlenül bámulta gazdáját, aztán, immár másodszor mit sem törődve a furcsa jelenséggel, Zoli enyhén rúgkapáló combjain jó fekvést keresve újra elszundított.
   – Nem fáj ám! – kiáltotta dacosan Zoli, pedig igenis kellemetlen volt, szinte a nyirokkeringésében érezte, amint az asztráltestéből a földi alakjába átszivárgott az energia.
   – Prbiummzsirklamm – dicsérte az óriás és megsimogatta Zoli asztráltestét.
   Zoli nagyon elszégyellte magát. A simogatás meleg és megnyugtató volt, sőt, azonnal hálát érzett tőle, bár a szégyentől, hogy beleharapott jótevőjébe, az arca elé kellett kapnia a kezét és az ujjain keresztül kukucskált. A jelenség ekkor már szertefoszlott és csak a szemközti bérház tatarozásra megérett, piszkos falát lehetett látni, de Zoli tudta, hogy a gyönyörű valóságot volt szerencséje megélni az imént. Zoli még teológiát is tanult főiskolás korában, egy kósza gondolat ezügyben is átfutott a fején. Lehetséges, hogy, ha csak egy pillanatra is, hogy csak ővele foglalkozzon a teremtő?
   – Hol vagy? – kiáltotta az ablak felé csalódottan. És, habár Zoli büszke, önálló emberi lény volt, semmi nem jelentett most már olyan biztonságot, mint az iménti, megvilágosodott pillanat öröme. Érezte, hogy feltöltődött energiával és egészséggel. Legszívesebben ugyanúgy csóválta volna a farkát, mint az ölében álomnyuszit kergető Marci. – Hol vagy, gazdám?

 

Forrás:


Csoport: Andy Baron | Hozzáadta: AndyBaron (2017-04-08) | Szerző: E W

Megtekintések száma: 85 | Hozzászólások: 0 | Tag-ek(kulcsszavak): |
Összes hozzászólás: 0




Szólj hozzá, ha tetszett! Ha nem tetszett, akkor pedig azért...