Útszéli kamerák forognak utánad. Akár, mintha
Fúrna az optikájuk, indiszkrét, de nem vészes.
Néhány dolog még jól működik. A propaganda:
Egyetlen adót fogsz, egy érces, méltató férfihangot.
Repedt betonon mész céges autóddal nyugatnak.
A leállón roncsok közt csorba késsekkel matatva,
Tudva az út őrei figyelmét, mind a tolvajok lapulnak,
Éhesek. Viszont az őrök hideg géppisztolyt fognak,
Jól tápláltak, éberek. Na nem mintha a propaganda
Táplálná a közszolgákat, amit egy mulatóból szórt
zene között hallhattál jóléti mutatókról, és a haza
Sikeréről. Dehogy; ők ételjegyet kapnak, e fölött
Presztizst, hogy dolgozhatnak, és munkaruha
Jár. De nem lehet zsidó, cigány a testületben!
Sem buzi. Vallatáskor a homár, hogy affektálna -
Kacsintasz magadra a visszapillantó tükörben.

Megérkezel. Nemzeted a rádióban épp a múltra
Mondott nemet! A portánál integetsz az őröknek.
Pisztoly, bicska maradhat ilyenkor, de rákeresnek
Tiltott rágógumira, bocsánat és meg is motoznak.
A párt dutyija, gondolod és dúdolsz egy dallamot.
Szereted a könnyű dallamokat. Várnak adócsalók,
Nemzetellenes rágózók. Néhány bukott centralista.
Ez is csak egy szakma. Van az okozat és van az ok,
És felmentés is akad erre, amiért teszed. Soha
Ne kutyuld össze munkád a családdal! Neked,
Főleg nincs is, csak egy macskád. Vagyis akarna
Szembeszállni a hatalommal, az ki részesülhet?

Nyála csöppen az alanynak, ő a húsz-tizenkettes.
Nem jó, ha figyelmes, így előre benyugtatózták.
Vagyoni viszonyait elrendezni jöttél. Egy golyóstoll
Van rátűzve az ujjára, a börtönőrök már így hozták.
Ellenőrzöd a kezét, mert más az eljárás, ha béna.
Kezdjünk is hozzá, barátom! A személyeskedésben
Csepp báj van, nem hátrányos a szakmai rutinodra!
Vezeted a kezét az aláírás minta szerint szépen!

Végül is mindegyik aláírta eddig, hogy a vagyona
Az államé. És ha ez a munkád, akkor EZ a munkád!
Mész az úton, kelet felé, vissza, amíg a cica vár odahaza,
Jó is, hogy füstös romok fölött rendet figyelnek kamerák...