A MEZTELEN ÜGYNÖK Szórakoztató Irodalmi Magazin alkotóinak törzshelye...

      REGISZTRÁCIÓS
      LEHETŐSÉG


      REGISZTRÁCIÓS
      LEHETŐSÉG


Aardvark
Aardvark irodalmi alkotásai
Alfredo Sagittarius
Alfredo Sagittarius irodalmi alkotásai
AlieNeetah
Alie irodalmi alkotásai
Andy Baron
Andy Baron irodalmi és grafikai alkotásai
Ardens
Ardens irodalmi alkotásai
A-G-Stone
A-G-Stone irodalmi alkotásai
Bori
Bori irodalmi alkotásai
Craz
Craz irodalmi alkotásai
damien
Damien irodalmi alkotásai
darklight
Darklight képzőművészeti témájú alkotásai
De_Profundis_Clamavi
Profundis irodalmi alkotásai
Dworks
Dworks grafikai alkotásai
Freeb
Freeb irodalmi alkotásai
Ili
Ili irodalmi alkotásai
kampeter
Kampeter írásos (prózai és verses) alkotásai
Krakatit
Krakatit rajzos alkotásai
Lehel
Lehel irodalmi alkotásai
LisaBlake
Lisa irodalmi alkotásai
Lylia
Lylia Bloom irodalmi alkotásai
Mab Tee
Mab Tee irodalmi alkotásai
maggoth
Maggoth irodalmi írásai
MasonMurray
MasonMurray irodalmi alkotásai
memphisraz
Memphisraz komoly és humoros írásai
menma
Menma irodalmi alkotásai
Mickey
Mickey Long irodalmi alkotásai
Mookus
Mookus irodalmi alkotásai
Ndy
Ndy irodalmi alkotásai
newenglandi87
Newenglandi87 irodalmi alkotásai
Nimretil
Nimretil irodalmi alkotásai
ordassykaroly
Miszter Ordassy irodalmi remekei. Abszurd és humor, elgondolkodtató és csak úgy...
pintyő
Pintyő irodalmi alkotásai
randolph
Randolph irodalmi alkotásai
Remete
Remete irodalmi alkotásai
Rozványi
Rozványi irodalmi alkotásai
Shaera
Shaera irodalmi alkotásai
szujonor
Szujó N. irodalmi alkotásai
Tejlor
Leslie Tejlor főképp rajzos alkotásai
Torkin
Torkin irodalmi és népszerűsítő tudományos írásai
tyllforest
tyllforest irodalmi alkotásai.
vilmosgal
Vilmosgal prózai alkotásai
Zora
Zora irodalmi alkotásai
MŰKEDVELŐ ALKOTÁS
FELHASZNÁLÓK által feltöltött alkotások
ITT IS FELTÖLTHETED ALKOTÁSODAT!
Ha nem találsz megfelelő kategóriát, töltsd fel ide és mi majd rendszerezzük! Ide azok is feltölthetnek, akik még nem regisztráltak...
      REGISZTRÁCIÓS
      LEHETŐSÉG



Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

      REGISZTRÁCIÓS
      LEHETŐSÉG


Tegyük-e az alkotásokhoz egyenként a rádióműsorba készített, onnan kiollózott hangoskönyveket?
Összes válasz: 31
      REGISZTRÁCIÓS
      LEHETŐSÉG


      REGISZTRÁCIÓS
      LEHETŐSÉG


      REGISZTRÁCIÓS
      LEHETŐSÉG


Belépési neved: Vendég · Felhasználói csoportod: "Vendégek"  Jó szórakozást, Vendég! · RSS 2018-02-20, 13:45:44
NYITÓLAP » ALKOTÁSOK TARTALMI LEÍRÁSSAL » » Rozványi [ Alkotás hozzáadása ]

Kávémesék: Likvidáltam a Gyilkosölőt

Nagyjából egy hónapja hajtottam végre a tökéletes bűntényt, de semmi reagálás. Se megosztás, se kedvelés, se gratutáló csetüzenet… Érdemes ezeknek gyilkolni?

Minden akkor kezdődött, amikor elhatároztam, hogy krimiíró leszek. Mindig is szerettem a bűnügyi történeteket, a logikus felépítést, de azt hiszem, ezt felesleges magyarázni. Az ember vagy szereti a krimit, vagy nem, én személy szerint rajongtam értük.

Megírtam első próbálkozásomat, kicsit filozofikus mű volt, „A nimfomán barátnők, a gyémántok és a láncfűrész” címet adtam neki, komoly erkölcsi tanulsággal, amely szerint a bűn mindig elnyeri méltó büntetését, még ha pár ártatlan áldozat is belecsúszik.

Mielőtt elkezdtem volna kiadót keresni, gondoltam, nem árt kicsit körbe nézni, ezért beléptem egy amatőr krimiíró csoportba, hátha valakinek van valami használható tapasztalata ezen a téren. Kár volt kérdeznem… Akkor találkoztam először a Gyilkosölővel. Nem tudom, hallottak-e róla… Ha nem, akkor röviden elmesélem: a Gyilkosölő egy fantom, aki azzal szórakozik, hogy ízekre szedi minden publikálás előtt álló krimit. Ha egyben rakják fel, olyan kritikát ír róla, hogy a szerző már álnéven sem mer többet publikálni, ha részekben, akkor a 3-4. negyedik fejezet után leírja, hogy ki a gyilkos, egy kommentben. Vagy, ha nem engedik a hozzászólást, akkor a különböző fórumokban és csoportokban írja le a megoldást.

Azt a tanácsot kaptam, hogy udvaroljak neki, küldjem el előre a regényt, írjam bele a javaslatait és akkor van egy kis esélyem arra, hogy ne cikizzen halálra.

Sokat hezitáltam, de végül megfogadtam a tanácsot, és elküldtem neki. Ha finom akarok lenni, azt mondanám, hogy kivégezte a regényemet, ha durva, akkor azt, hogy kiherélte. A írás új címe „Háziasszonyok konzervnyitóval” lett. De akkor még bíztam az ítélőképességében, átvezettem minden javaslatát és vártam az olvasók visszajelzését. Ez ugyan kár volt; krimi még ilyen nagyot nem bukott. Az átlagos olvasó csak a második fejezetig jutott, a kitartóbbak a negyedikig, de egy sem volt, aki végig olvasta volna.

A következő regényemnél elhatároztam, hogy nem kérem ki a tanácsát. Titokban írtam meg, senkinek sem mutattam meg publikáció előtt. Az atomtitkot nem őrizték olyan alaposan, mint én a gyilkos személyét. Hiába. A harmadik fejezet után a gyilkosölő már telekürtölte a világhálót azzal, hogy ki volt a tettes… Ami a legbosszantóbb, hogy a legapróbb utalásaimat is helyesen értelmezte.

Ekkor határoztam el, hogy likvidálom a Gyilkosölőt. Nem voltak erkölcsi aggályaim, hiszen a regényeimben lelkiismeretfurdalás nélkül öltem meg a hőseim többségét, miben lenne más kivégzek valakit, akit csak virtuálisan ismerek? A gyakorlati megvalósítás nehezebb volt, mint gondoltam. A Gyilkosölő mélységesen titkolta a valódi személyazonosságát, mindenhol a „kritikus” szó valamelyik szinonimájával jelentkezett be. De ha még sikerülne is megtudnom, hogy kicsoda, akkor is csak a tökéletes bűntény lenne méltó hozzám.

A feladat világos volt: csak a közösségi portálokon és csevegés funkciókon keresztül hajthatom végre a gyilkosságot, azonban számolnom kellett azzal, hogy ezek mind visszakereshetők.

Majdnem egy évig készültem a nagy tettre. A Gyilkosölő minden kritikáját elolvastam, számos sors- és írótársamtól kérdezgettem, hogy nekik mit mondott és lassan építettem fel a tervemet. Megtanultam az ő fejével gondolkozni, megfogalmazva magamban két axiómát: az első, hogy tévedhetetlennek tartja magát és elvárja, hogy mások is ennek tartsák. A második, hogy valóban az…

Mindent gondosan előkészítettem. Először megírtam az új regényemet, tucatszor átolvastam minden egyes mondatát. Aztán elküldtem egy alázatos e-mail kíséretében a Gyilkosölőnek, hogy nagyon hálás lennék, ha kegyeskedne tanácsokkal ellátni.

Mindegyik tanácsát megfogadtam, átvezettem, egy kérdésben azonban nem engedtem. Bármilyen érvet is mondott, cáfoltam. Bár nem láttam, de éreztem, ahogy lassan kivörösödik a feje. Abbahagyta többi író kivesézését és csak ezzel az egy kérdéssel foglalkozott. Minden fórumot és csoportot teleírt azzal, hogy a többieket meggyőzze arról, hogy neki van igaza. És én mindenhol ott voltam és ellenérveket hoztam fel.

Tudtam, hogy csak várnom kell.

És egy nap elhallgatott, nem írt többet. Akkor tudtam, hogy a tervem sikeres volt. Már csak a napilapok bűnügyi rovatát kellett bújnom, hogy élvezzem a bosszú édes ízét. És amikor azt olvastam, hogy lakásán halva találták K. Kálmánt, pezsgőt bontottam. A rendőrség kizárta az idegenkezűséget, megállapították az öngyilkosságot. Azon a napon minden újságot megvettem és kitapétáztam vele a dolgozószobámat.

Mégis, valami hiányérzetem maradt. Minek követtem el a tökéletes bűntényt, ha senki sem tud róla? Még a tényleges életfogytiglani se lett volna nagy ár ezért a hírnévért. De senki sem, még egy gyanúsítgatás sem ért el hozzám. Már csak az utókor értékítéletében bízhatok.

 

Ja igen. Elfelejtettem mondani, hogy mi volt az a kérdés, amivel őrületbe kergettem a Gyilkosölőt. Én azt állítottam, hogy egy sörnyitóval nem lehet öngyilkosságot elkövetni.



Forrás:

Csoport: Rozványi | Hozzáadta: Rozványi (2018-01-19) | Szerző: E W

Megtekintések száma: 22 | Hozzászólások: 0 | Tag-ek(kulcsszavak): |
Összes hozzászólás: 0




Szólj hozzá, ha tetszett! Ha nem tetszett, akkor pedig azért...