Nagyon vicces tesztbe futottam bele az interneten. Pontosabban nem is vicces, inkább szánalmas. Az alkotói szánalmasan kétszínűek.
A Szerencsejáték Zrt.oldalán lehet kattintani egy linken, ahonnan a Játékszenvedély teszt című, tíz kérdéses űrlapra jutottam. Ugyan sem a mázlijátékokért, sem a tesztekért nem vagyok odáig, de egye fene, elkezdtem bepipálni a kérdések alatti igen-nem rublikákat, abban a hiszemben, hogy nem vagyok játékfüggő és ezt a teszt alatti kiértékelésre kattintva majd hivatalosan is tudatják velem.
Mert ki tudná szakszerűbben kiértékelni a függőségünket, mint az abból megélő szakemberek?
Az első kérdés: Fektetett már több pénzt a szerencsejátékba, mint amit az anyagi helyzete egyébként megengedett? Én nem, mert teljesen tiszta vagyok, egyszerűen nem érdekel a szerencsejáték, csak annyira, hogy néha egy-egy ötös lottót kitöltök, de sokszor el is felejtem. Aztán majd néhány hét múlva, ha megtalálom valamelyik zsebemben a szelvényt, és utamba kerül egy lottózó, megnézetem. Azt gondolom, hogy ha a sors ilyenféle nyereményhez akarna juttatni, akkor még csak kitöltenem sem kellene a játékszelvényt, hanem a szél sodorna egyet a zsebembe. Ebben hiszek és bízok a gondviselésben. Nem feltétlen vallásos, úristenes értelemben, hanem bölcs hedonistaként. Na, mentem tovább:
Volt már sikertelen kísérlete a játék abbahagyására? Most már láttam, hogy nem nagyon ravaszkodnak, talán nem is pszichomókus szerkesztette, hanem a szóvivő titkárnője, de legalább azt kapjuk, amit látunk. És, hát egy szakértő cégnél a titkárnő is kompetens.Erre is bejelöltem a nemet.
Nyugtalan vagy izgatott akkor, ha nem játszhat? Akkor vagyok nyugtalan, ha a postán csekkfeladáskor szegény Mancika megkérdezi, mert meg kell kérdeznie, hogy ajánlhat-e egy Figurás Palkó kaparós sorsjegyet. Nem bántom meg, ezért magamban tartom a véleményemet, de hagyjanak már lógva! A válasz természetesen nem, pipa.
Kritizálta már környezete a túlzott mértékű játék miatt? Éppen ellenkezőleg, kérdezték, hogy miért nem lottózok, mert ők (akik kérdezték) ennyit, meg annyit nyertek már. Egy ismerősöm Suzukijának kesztyűtartóját nyitottam toll után kutatva, amikor a verdában ülve tárgyaltunk, erre kibukott vagy kétszáz totó, lottó, kenó, meg társaik. Soha nem tudtam, hogy hova teszi a pénzét, ekkor megértettem, mindazonáltal diszkréten behajtottam a tároló ajtaját. Itt is nem volt a válasz.
Érezte már magát hibásnak a játék, vagy annak negatív következményei miatt? Értelemszerűen nem!
Próbálkozott már azzal, hogy a játékban elvesztett pénzt újabb játékkal nyerje? Na, erre igent kellett odamaszatolnom, mert egyszer-kétszer a bolondos felelőtlenségtől hajtva vettem még egy kaparósat kétszázért, ha már egyszer a lottózóban tartózkodtam. Néhány alkalom az évtizedek alatt, de hát a tesztet őszintén kellett kitölteni, ha már igénybe vettem a szakemberek adta lehetőséget. Szóval ez igenre sikerült, sebaj, hiszen ettől még nem fognak függőnek minősíteni, az lenne a durva!
Vett már igénybe kölcsönt annak érdekében, hogy játszani tudjon? Tőlem már vettek fel ilyen kölcsönt, de hazugsággal, én meg - a jó szívem miatt - bedőltem. Én csak svájci frankos, árfolyam elszállós autóhitelt vettem fel, meg majd az utolsó kenetet fogom., de az még odébb van. Ez a kérdés még csak a hetedik volt, azért idézem, hogy lássátok, folytatódott az egyértelmű elszámoltatása a szenvedélybetegeknek. De nem nekem, így ez is nem lett, mint a tízesig a többi.
Kicsit meg is nyugodtam, mert féltem, hogy becsúszik még egy igennel megválaszolható, aztán meg értékelhetem át az éntérképemet. Meg vitatkozni sem szerettem volna a szakemberekkel, mert biztosan vitatéma, engem a józan családapát így félreismerni.
Bizalommal kattintottam a kiértékelés nevű fülön, hogy megkapjam a felmentésemet, de nicsak, ezt a diagnózist állították ki:
FIGYELEM!
Ön a játékfüggőség szempontjából veszélyeztetett.
Nem állítható határozottan, hogy játékfüggő, de kritikusan kell szemlélnie önmagát.
Ha úgy érzi, hogy a szerencsejátékokhoz való viszonya problémás, legyen bátorsága segítséget igénybe venni! Beszéljen helyzetéről egy Önhöz közel álló személlyel, vagy forduljon szakemberhez!
Mivel annyira biztos voltam játékfüggetlenségemben, ezért az első csodálkozás után, az egyetlen logikus kontrolltevékenységet hajtottam végre: kipróbáltam a tesztet kettő, három, vagy négy igennel. Persze mindegyikre az idézett választ kaptam.
Kipróbáltam tíz nemmel: FIGYELEM! Ön nem játékfüggő! Egyedül erre a biztonsági változatra adtak feloldozást.
Ez bizony sunyi teszt a javából!
Mint a cigaretta oldalára írt figyelmeztetés a veszélyekről: a hibákat elismerve folytatják a kereskedést, mert a vásárló jobban szeret szemlesütni, mint szembesülni.
Nem is bosszantom magam tovább, kisétálok az alkonyi szellőbe, hátha sodor a zsebembe egy nyertes cetlit, ha nem, akkor meg jót levegőzök!
Forrás: |
|
