A keleti virágot hazájában ugyanaz a szimbólum lengi körül, mint
ami nálunk a tulipánt. A gyengédséggel összefonódott tündöklő szépség szemet
kápráztató és a körülírhatatlan báj ötvözetének élő képben való megtestesülése
a hamvas makulátlanság kísértéséből eredő vágyódás fogalomkörének természethez
társított kifejeződése. Amikor eme lélekbe kapaszkodó gyönyör az erekben buzgásra
serkenti az éltető vörös folyadékot, a természet tréfájának köszönhetően a
vérnyomás hatására az ember elveszíti józan ítélőképességét, és olyan módosult állapotba
kerül, ami a csillagokat megszégyenítő magasságokba repítve kifordítja
önmamagából, és nyitottá válik a létezés erőiből fakadó örömökre. A népmotívum
a tudatvesztés alatt bekövetkező szárnyalásnak az előidéző okát igyekszik elegáns
formában megjeleníteni, és a közösségben megbúvó egyén átformált képzeltvilágát
a primitív ösztönösségtől egy tudatos gondolatiság felé mozdítani a nélkül,
hogy megtagadná ennek a lényének azon legalapvetőbb jellegét, ami az atomok
halmazát mozgásra-, és ezt követően fejlődésre bírta.
Minden kornak megvannak a maga tündöklő pillanatai, amiket
aztán a virág színének lassú, de biztos fakulása követ, és ezen időkben a
nyitás emléke ad erőt a jelen folytatásához. A dehidratáció napról napra jobban
összehúzza a növényt, aminek az éltető nedvesség hiányában a száraz rostok
merevsége ad gyorsan múló tartást, mígnem annak is vége. De nem a szirmokban
rejlik az élet, hanem a gyökérben.
A pincér szavak nélkül is tudta a kombinációt: konyakot
mellé kólával. A Lotus szépségének fényét az évek lecsiszolták. Majd a vendéglő
bezárt, és mi hiába kerestünk új helyet, a varázst egyik sem tudta visszaadni.
Csakhogy a Lotus újból kinyit. Külseje vonzóbb, mint azelőtt. Bemegyek, a
vendéglő jelenlétemtől élővé válik. A felszolgáló tálcájáról asztalomra helyezi
a szokásost, és én az italt a pohárban öblögetve arra gondolok, hogy talán a
lótusz országában van egy Tulipán, ahol hasonló a hangulat, és egy másik
pohárban ugyanaz a konyak kering.
Forrás: |