A MEZTELEN ÜGYNÖK Szórakoztató Irodalmi Magazin alkotóinak törzshelye...

      REGISZTRÁCIÓS
      LEHETŐSÉG


      REGISZTRÁCIÓS
      LEHETŐSÉG


Aardvark
Aardvark irodalmi alkotásai
Alfredo Sagittarius
Alfredo Sagittarius irodalmi alkotásai
AlieNeetah
Alie irodalmi alkotásai
Andy Baron
Andy Baron irodalmi és grafikai alkotásai
Ardens
Ardens irodalmi alkotásai
A-G-Stone
A-G-Stone irodalmi alkotásai
Bori
Bori irodalmi alkotásai
Craz
Craz irodalmi alkotásai
damien
Damien irodalmi alkotásai
darklight
Darklight képzőművészeti témájú alkotásai
De_Profundis_Clamavi
Profundis irodalmi alkotásai
Dworks
Dworks grafikai alkotásai
Freeb
Freeb irodalmi alkotásai
Ili
Ili irodalmi alkotásai
kampeter
Kampeter írásos (prózai és verses) alkotásai
Krakatit
Krakatit rajzos alkotásai
Lehel
Lehel irodalmi alkotásai
LisaBlake
Lisa irodalmi alkotásai
Lylia
Lylia Bloom irodalmi alkotásai
Mab Tee
Mab Tee irodalmi alkotásai
maggoth
Maggoth irodalmi írásai
MasonMurray
MasonMurray irodalmi alkotásai
memphisraz
Memphisraz komoly és humoros írásai
menma
Menma irodalmi alkotásai
Mickey
Mickey Long irodalmi alkotásai
Mookus
Mookus irodalmi alkotásai
Ndy
Ndy irodalmi alkotásai
newenglandi87
Newenglandi87 irodalmi alkotásai
Nimretil
Nimretil irodalmi alkotásai
ordassykaroly
Miszter Ordassy irodalmi remekei. Abszurd és humor, elgondolkodtató és csak úgy...
pintyő
Pintyő irodalmi alkotásai
randolph
Randolph irodalmi alkotásai
Remete
Remete irodalmi alkotásai
Rozványi
Rozványi irodalmi alkotásai
Shaera
Shaera irodalmi alkotásai
szujonor
Szujó N. irodalmi alkotásai
Tejlor
Leslie Tejlor főképp rajzos alkotásai
Torkin
Torkin irodalmi és népszerűsítő tudományos írásai
tyllforest
tyllforest irodalmi alkotásai.
vilmosgal
Vilmosgal prózai alkotásai
Zora
Zora irodalmi alkotásai
MŰKEDVELŐ ALKOTÁS
FELHASZNÁLÓK által feltöltött alkotások
ITT IS FELTÖLTHETED ALKOTÁSODAT!
Ha nem találsz megfelelő kategóriát, töltsd fel ide és mi majd rendszerezzük! Ide azok is feltölthetnek, akik még nem regisztráltak...
      REGISZTRÁCIÓS
      LEHETŐSÉG



Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

      REGISZTRÁCIÓS
      LEHETŐSÉG


Tegyük-e az alkotásokhoz egyenként a rádióműsorba készített, onnan kiollózott hangoskönyveket?
Összes válasz: 31
      REGISZTRÁCIÓS
      LEHETŐSÉG


      REGISZTRÁCIÓS
      LEHETŐSÉG


      REGISZTRÁCIÓS
      LEHETŐSÉG


Belépési neved: Vendég · Felhasználói csoportod: "Vendégek"  Jó szórakozást, Vendég! · RSS 2018-12-11, 04:10:25
NYITÓLAP » ALKOTÁSOK TARTALMI LEÍRÁSSAL » » Nimretil [ Alkotás hozzáadása ]

Feldolgozható komédia

Álmában egyedül ült egy váróteremben. Három szék sorakozott mellette, az egyik támlájára valaki egy kék pulóvert akasztott. Előtte kis, fa dohányzóasztal állt, fehér terítővel letakart lapján egy sebtében félredobott újság hevert. Lábát keresztbevetve ült, állát támasztó könyöke térdén pihent, másik kezének ujjai türelmetlenül doboltak alkarján. Felegyenesedett és felvette az újságot az asztalról. A borító teljesen üres volt. Kinyitotta, de csak újabb fehér oldalakat pillantott meg.

– Ugye most jár itt először?

A hangra ijedten kapta fel a fejét, nem hallotta, hogy bárki is belépett volna a váróterembe. Az asztal túloldalán egy szürke szmokingot viselő, jól fésült, szemüveges, középkorú férfi állt. Jellegtelen arcvonásait csak elálló fülei tették karakteressé. Talán ha máskülönben nem lett volna tökéletesen átlagos, akkor ezt az apróságot észre sem veszi az ember.

– Igen – hebegte.

– Akkor legjobb lesz, ha körbevezetem – mosolyodott el a férfi, és az ajtó felé intett. – Erre parancsoljon.

Az ajtó mögött hosszú folyosó tátongott, melynek bal oldali falából különböző méretű és formájú üvegablakok nyíltak. Mindegyik alján félkör alakú bevágás helyezkedett el, ezek éppen elég nagyok voltak ahhoz, hogy az ember egy apró tárgyat, mondjuk egy levelet, esetleg egy kisebb könyvet becsúsztasson.

– Ez itt a Rendelő – magyarázta a szürke szmokingos, mintha idegenvezető volna. – Nézze csak! Máris jön egy Rendelés.

A folyosó jobb oldalán feltárult egy ajtó, és egy szürkeruhás férfi lépett be rajta. Neki is tökéletesen közönséges vonásai voltak, valahogyan mégis más volt, mint az idegenvezető. Talán a fülei...

– Ő a megrendelő?

Az idegenvezető felnevetett.

– Nem! Isten ments! Ő csak egy Kézbesítő.

A Kézbesítő lehajtott fejjel sietett a folyosó túlsó végén található háromszög alakú ablakhoz, becsúsztatott egy papírfecnit, aztán kilépett a szemközti ajtón.

– Rendben, tehát ő kézbesíti a megrendeléseket. De pontosan mit lehet itt rendelni? – kérdezte az Álmodó.

– Hát Eseményeket. Mi mást lehetne? – mosolyodott el az idegenvezető és kényelmes léptekkel elindult a folyosó vége felé.

– Úgy érti, valami rendezvényt vagy ilyesmit?

Az idegenvezető megtorpant és fejét oldalra billentve az Álmodóra szegezte tekintetét.

– Nem. Úgy értem, Eseményeket, melyek a világodban történnek majd meg – jelentette ki komolyan. – Mindent, ami nálatok történik, előzőleg valaki itt rendelt meg.

– Tehát nektek köszönhetem, hogy az utcára kerültem – mondta dühösen.

– Nem, mi csak végrehajtunk – felelte nyugodtan a szmokingos, és intett, hogy menjenek tovább.

A következő terem leginkább dolgozószobára emlékeztetett. Középen apró íróasztal helyezkedett el, melyet teljesen beborított a szanaszét dobált cetlik tengere. Az asztal mellett szürke köpenyes öregúr ült. Kicsit olyan volt, mint az idegenvezető és a Kézbesítő, csak idősebb kiadásban.

– Ő kicsoda?

– A Történetíró. Ő írja meg az Eseményeket a Megrendelések alapján.

– Az összeset? – hitetlenkedett az Álmodó.

– Mi ezen a különös? – csodálkozott az idegenvezető. – Elvégre egy örökkévalósága van rá. Még csak sietnie sem kell.

– Tehát, ha jól értem, ő ír meg mindent, ami eztán megtörténik?

Az idegenvezető bólintott.

– Akkor ő találta ki, hogy ítéljenek el ártatlanul?

– Nem, dehogy, az a Megrendelő dolga. Ő csak megírja, amit megrendelnek tőle.

Az Álmodó zavarban volt. Szeretett volna találni valakit, akit felelősségre vonhat a történtekért. Ha nem a Történetíró, akkor nyilván ez a bizonyos Megrendelő áll majd a szörnyűségek hátterében.

– Ki a Megrendelő? – kérdezte szárazon.

Az idegenvezető ismét felnevetett, mintha csak egy értelmetlen kisgyermek bolondos kérdéseit hallgatná.

– Hát ti. Ki más lehetne?

– Mindenki a sajátját?

– Mondhatni igen, de azért ennyire nem egyszerű a helyzet – magyarázta az idegenvezető. – A rendeléseitek kihatnak más rendelésekre is. Ezért van szükség a Történetíróra.

– Tehát valaki más megrendelése miatt kerültem az utcára – ütötte tovább a vasat az Álmodó. Talán sikerül kiderítenie, ki volt az.

– Nem, az ön megrendelésében az áll, hogy nem akar tovább a cégének dolgozni – ábrándította ki az idegenvezető, majd a szemközti fal felé mutatott. – Látja azt az ajtót? Azon át viszik el a kész Történeteket, hogy apró Eseményekre bontsák. Ha az is megvan, akkor személyek szerint is át kell szortírozni. Így végül mindenki megkapja, amit megrendelt.

Az ajtó mögötti terem szomszédja szakasztott mása volt. Az asztal mellett itt is egy öregúr ült, annyi különbséggel, hogy ő nem írt, hanem cetliket válogatott. Innen már nem egy, hanem többtucatnyi ajtó vezetett tovább.

– Maga is itt dolgozik? – érdeklődött az Álmodó.

– Ó, igen. A Tapasztalati Ügyosztályon. Azzal foglalkozom, hogy az emberek hogyan élik meg az eseményeket, amiket megrendeltek. Ott van az irodám – mutatott az egyik ajtóra.

– Ezek szerint magánál lehet panaszt tenni?

– Nem, nem igazán – mosolyodott el kényszeredetten az idegenvezető, és elindult az irodája felé.

– Nemrég valakitől azt hallottam, hogy az események nem „jó” vagy „rossz” feliratú cetlivel érkeznek, és hogy csak rajtad áll, hogyan értékeled.

– Ez nem igaz – jelentette ki határozottan az idegenvezető.

– Úgy érti, a dolgok eredendően vagy jók, vagy rosszak, függetlenül attól, hogy ki mit gondol róluk?

– Nem – rázta a fejét az idegenvezető, és belökte irodája ajtaját. Odabent az előzőkhöz hasonló íróasztal ácsorgott, előtte futószalagon kis csomagocskák haladtak a szemközti falba vájt lyuk felé. Valaki mindegyikre egy apró cetlit ragasztott. – Ami azt illeti, az események fel vannak cetlizve.

Az Álmodó leemelte az egyik csomagot és elolvasta a cetlit:

Személy: Tóth Pál

Esemény: meghalt apa

Besorolás: átlagos

Érzelem: megkönnyebbülés

Előrendelt Esemény: örökösödés

– Na, ne! – hördült fel az Álmodó. – Életemben nem láttam még ilyen pocsék munkát! Hol itt az igazság?

– Már megbocsásson uram, de maguk rendelik meg – csattant fel az idegenvezető. – Ki vagyok én, hogy ítélkezzek a Megrendelések felett?

– Tehát nem írhatja át?

– Nem, de ha ez megnyugtatja, akkor elárulom, hogy Tóth Pál úr ezután egész életére boldogtalanságot rendel majd…

Az Álmodó felvett egy újabb csomagot. Ez állt a cetlin:

Személy: Jakab Ferenc

Esemény: kikapott a Fradi

Besorolás: tragédia

Érzelem: mély depresszió

Előrendelt esemény: lerészegedés

Az Álmodó kezdett egyre jobban kétségbe esni. Nem létezik, hogy…

– Ezt is magának rendelte valaki?

– Természetesen igen. Mindenki csak magának rendelhet.

„Mindenki csak magának rendelhet.” – visszhangoztak a szavak az Álmodó fejében. Hirtelen feltámadt benne a remény.

– Ezek szerint a saját csomagomat átírhatom?

– Természetesen. Nézze csak, éppen ott jön.

Személy: Álmodó

Esemény: megélhetőség elveszítése

Besorolás: feldolgozhatatlan tragédia

Érzelem: mély depresszió, halál utáni vágy

Előrendelt Esemény: öngyilkosság

Felkapott egy tollat az asztalról, és háromszor is áthúzta az „Esemény” feliratot. Semmi nem történt, a toll egyáltalán nem hagyott nyomot a papíron.

– Ez kifogyott – lökte félre a használhatatlan íróeszközt az Álmodó, és kotorászni kezdett az asztalon. Végül talált is egy másikat.

– Nem fogyott ki.

– Akkor? – nézett fel rá az Álmodó.

– Ezt az Eseményt már kiviteleztük. Nem lehet változtatni rajta.

Az Álmodó egy ideig csak bámult maga elé, aztán eszelősen elvigyorodott és írni kezdett.

– Köszönöm az idegenvezetést, nem is zavarnék tovább. Viszlát – azzal felébredt.

– Viszlát! – mondta a Tapasztalati Ügyosztály vezetője, és felvette a cetlit az asztalról. Elolvasta, majd gondosan felragasztotta a megfelelő csomagra. Óvatosan rátette a futószalagra, és folytatta a munkáját. A kis csomag elindult a fal felé, rajta az átírt cetlivel, melyen most ez állt:

Személy: Álmodó

Esemény: megélhetőség elveszítése

Besorolás: (feldolgozhatatlan tragédia) feldolgozható komédia

Érzelem: (mély depresszió, halál utáni vágy felszabadultság), életkedv visszanyerése

Előrendelt Esemény: (öngyilkosság) kijózanodás



Forrás:

Csoport: Nimretil | Hozzáadta: Nimretil (2013-02-19) | Szerző: E W

Megtekintések száma: 656 | Hozzászólások: 5 | Tag-ek(kulcsszavak): |
Összes hozzászólás: 5
0   Spam
5 pintyő   (2013-03-19 11:26:08)
Nagyon tetszett, ötletes és szépen kivitelezett.
Ott hogy: "Nemrég valakitől azt hallottam, hogy az események nem „jó” vagy „rossz”feliratú cetlivel érkeznek, és hogy csak rajtad áll, hogyan értékeled." meg utána hogy: "Úgy érti, a dolgok eredendően vagy jók, vagy rosszak, függetlenül attól,
hogy ki mit gondol róluk?" picit szájbarágósnak, túl megmondósnak éreztem. A fradis cetli egészen jól elmondta ugyanezt. Bemutattad. smile

0   Spam
4 Nimretil   (2013-02-25 20:40:11)
Elképzelhető hogy így van, hajlamos vagyok arra, hogy mindenáron meg akarjak felelni valaminek. Az utóbbi időben igyekszem tudatosan felvenni a harcot ez ellen a kényszer ellen.

0   Spam
3 AndyBaron   (2013-02-25 00:10:56)
Kellemes alkotás, bár egy picit érződik rajta (a mostani Nimretilt ismerve) a megfelelni vágyás. Olyan kis eminens (megintcsak a mostani Nimretilhez képest)...
hi

0   Spam
2 Nimretil   (2013-02-20 16:36:23)
Kösz! Ez még a legelső novelláim egyike amúgy, úgy tűnik, abban az időben még nem szerettem vesszőt rakni az és elé, pedig itt is kell mindenhova, ahol szóltál, mindjárt javítom is őket. Érdekes, mert most meg akkor is teszek veszőt, amikor nem kellene (már az és elé).

0   Spam
1 Shaera   (2013-02-20 16:13:46)
Tetszik!! Maga a történet és az üzenete is, és az is, ahogyan bemutatod. Egy fantáziavilág egy történeten keresztül, ami végig leköt. Ezt pont így kell csinálni. smile
A fradis cetli különösen találó biggrin

Nyelvtani és elütéses apróságok:
"Jellegtelen arcvonásait csak elálló fülei tették jellegzetessé." - a jellegtelen és a jellegzetes fura így egy mondatban. A szótőismétlés létező kifejezés? smile
"De pontosat mit lehet itt rendelni?" - pontosan
"mosolyodott el az idegenvezető és kényelmes léptekkel elindult a folyosó vége felé" - az és elé kéne egy vessző szerintem
"Az idegenvezető megtorpant és fejét oldalra billentve" - szintén
"mosolyodott el kényszeredetten az idegenvezető és elindult az irodája felé." - és itt is
"Úgy érted, a dolgok eredendően vagy jók" - eddig magázta az idegenvezetőt
"rázta a fejét az idegenvezető és belökte irodája ajtaját." - az és elé itt is kéne vessző szerintem, bár kezdesz elbizonytalanítani
"– Na ne! – hördült fel az Álmodó." - Na, ne!
"lökte félre a használhatatlan íróeszközt az Álmodó és kotorászni kezdett az asztalon" - és elé vessző?





Szólj hozzá, ha tetszett! Ha nem tetszett, akkor pedig azért...