Az akadémia virtuális terme teljesen megtelt, a hálózatok lefagyás közeli állapotba kerültek, olyan nagy volt az érdeklődés. Egy olyan világban, ahol a tudás mindennél fontosabb, az akadémia elnöke a legnagyobb hatalmat képviselte. Ha kimondott valamit, egyszerre volt kinyilatkoztatás és megfellebbezhetetlen ítélet.

- Nos – kezdte -, ma súlyos ügyben kell ítéletet mondanunk a Tudás szent nevében. Az utóbbi időben különböző kókler nézetek kezdtek terjedni, amivel kötelességünk szembeszállni. Mivel azonban a tudomány alapja a kutatás szabadsága, az őszinte vélemény, természetesen az ítélethozatal előtt meg kell hallgatnunk a vádlottat, akarom mondani tudóstársunkat. Nos, halljuk hát!

A vádlott szerényen kezdte előadni védekezését.

- Tisztelt Uraim! A tudósok közössége eddig egyetértett abban, hogy a világ, amiben élünk öröktől adott és való és betölti a teljes dimenziót, amiben élünk.

- Ne húzza a szót! – szólt rá az elnök.

- Igenis, elnök úr. Csak szerettem volna felvázolni azt a világképet, amit kutatásaim alapján megkérdőjeleztem. Az általunk ismert világ négy részre osztható: van az energia, amiből minden létező táplálkozik, melynek hiányában megszűnik minden élet, vannak a felhők, amikből táplálkozunk, amik ugyan változnak, de a változást csak leírni tudjuk, megokolni nem. Majd vannak az élők, akik képesek magukat reprodukálni, miközben a reprodukált élőlény már különbözik az eredetitől. És végül vagyunk mi, akik képesek gondolkodni és a reprodukció irányát megszabni.

- Figyelmeztetem, eddigi védekezése csak súlyosbítja a helyzetét, miközben tudnia kell, hogy kedvezőtlen esetben az ítélet törlés lesz, ami nem csak önre, hanem valamennyi reprodukciójára is érvényes.

- Igenis, tisztelt elnök úr. Csak arra akartam rávilágítani, hogy a tudomány nem tudja megmagyarázni sem az energia, sem a felhők, sem az intelligencia megjelenését.

- Ez badarság. Az élet megjelenése a világegyetemben eleve szükségszerű, mivel adottak a feltételek.

- Én is pont azt vizsgáltam, hogy milyen módon teremtődtek meg ezek a feltételek. Ugyanis az energia, amit általában állandónak vélünk, valójában, nagyon kis mértékben, de folyamatosan változik. Ezt a változást nem tudjuk megmagyarázni a tudományos világképpel, ami az energiát adottnak és végtelennek tartja. Meggyőződésem, hogy az energia magasabb dimenziókból származik – érvelt a vádlott.

- Csak nem azt akarja mondani, hogy vannak további, magasabb dimenziók is? A tudósok egyetértenek abban, hogy stabilan csak egy dimenzió létezhet, a kettő vagy ennél nagyobb számú dimenzió olyan bonyolult, hogy abban nem jöhetnek létre tartós szerkezetek.

- Elnök úr, ha szabad emlékeztetnem, hogy a matematikai modellekben leírtuk ezeket a magasabb dimenziókat is.

- Ez csak játék a számokkal – kezdett kijönni az elnök a sodrából.

- Elnök úr, meggyőződésem, hogy a három, vagy magasabb dimenzióban élő lények hozták létre a világunkat, biztosítják az energiát a működéséhez és ők felelősek a felhők létrejöttéért és változásáért.

- Ez már vallási tétel, amit régen betiltottunk!

- Kérem, ez nem vallási tétel… A beavatkozást matematikai számításokkal tudom igazolni és régészeti kutatásokat is végeztem…

- Ragaszkodom az elnök úr megszólításhoz! – torkolta le az elnök. – És milyen régészeti kutatásokról beszél?

- Sikerült olyan kezdetleges felhőket találnom, amik olyan primitívek hogy szinte értelmezhetetlenek, időtlen idők óta mozdulatlanok, képtelenek a változásra és önmaguk reprodukálására. Képtelenség, hogy ezekből származott volna a világunk. Ezek valamilyen teremtő akarat, terv nélkül képtelenek a továbbfejlődésre.

- De valami elkerülte a figyelmét: a világunk létezik, a maga változatosságában. Ezt hogy kívánja megmagyarázni?

- Nos, elméletem szerint először a többdimenziós világ létezett, a lakóit betűszóval EMBER-nek neveztem el.

- EMBER? – kérdezett vissza az elnök.

- Igen: Extra – Multidimenziós – Bonyolult – Elemekből álló – Részegység. Nos, ezek az EMBER-ek a saját, többdimenziós világuk komplexitását nem tudták kezelni, ezért létrehoztak egy minimáldimenziós teret, amiben a magasabb dimenziókban megoldhatatlan kérdéseket leegyszerűsítve tudják kezelni. Ezek a problémák, amiket én PROGRAM-nak nevezte el, azaz PROblémák Gyakorlati oRientált Alkalmazási Módszernek. Ezek a PROGRAM-ok a felhők, amik önmagukban nem élet- vagy változásképesek, azonban, mivel a 3 dimenziós térben a komplex változásokat követik, azok alapján alakulnak. Azonban pont emiatt a követés miatt nem tudjuk megindokolni a változást a saját egydimenziós terünkben.

- Azonban az elmélete még mindig nem magyarázza meg, hogy hogyan jöttek létre az élők, akik képesek önmaguk reprodukálására.

A vádlott némileg elbizonytalanodott.

- Bevallom, ezt is meg tudom magyarázni, de az indokát nem tudom. A régi PROGRAM-ok között találtam különleges, önmagukat reprodukálni képeseket, amiket vírusoknak neveztem el…

- Már megint egy betűszó, fogadjunk – legyintett unottam az elnök.

- Nem, ezekkel arra akartam utalni, hogy ezek okozzák az élők működésének zavarait, mint a betegség. Úgy tűnik, a vírusokat is az EMBER-ek hozták létre, hogy a PROGRAM-ok működésében zavarokat okozzanak. Talán az EMBER-ek világában polgárháború tört ki, ami a PROGRAM-ok világára is kiterjedt. Ezek a vírusok a kezdetben csak egyszerű romboló eszközök voltak, majd képessé tették őket arra, hogy a PROGRAM-ok, azaz ahogy mi is merjük, a felhők pusztítása érdekében sokszorosítsák magukat és a tökéletesebb működés érdekében módosítsák saját magukat. Így jött létre az élet a világon. Lassan az önmódosítások elvezettek a komplexitáshoz, azaz az intelligenciához.

- Ez már nagyon bonyolult hipotézis, olyan, amit régen betiltottunk, mint szakszerűtlent. Maga képes az önfejlődés evolúciós modelljét kétségbe vonni, amikor az tökéletes modell.

- És a bizonyítékok, amik ellene szólnak? A leletek, amik bizonyítják, hogy az ősprogramok nem voltak képesek önmaguk reprodukálására? És hogyan magyarázza a mindent körülvevő energia változásait?

- Ön most olyan részletkérdésekbe kapaszkodik bele, ami a teljes kérdéskör pár tízezrelékét érinti csak.

A vádlott, tudva, hogy lényegében megszületett már az ítélet, megpróbált ellenkezni.

- De, elnök úr, amióta a tudomány létezik, mindig azt állítottuk, hogy a modell, amit a világról alkottunk, majdnem tökéletes, csak pár részletkérdést kell tisztázni, hogy egésszé váljon a világmagyarázat. Aztán mindig jött egy új felfedezés, ami miatt a korábbi elképzeléseket sutba kellett vágni.

- De ön most nem tudományos, hanem teológiai érveket hoz fel! Nem érti meg, hogy alapvető tétel, hogy a világ megmagyarázható és az értelmes lények képviselik a magyarázatot. Maga viszont ezekkel az úgymond EMBER-ekkel kiskorúvá tenné a világunk minden lakóját.

- Ahogyan ön is a tudomány nevében venné el világunk lakóitól a szabad gondolkodás és kutatás lehetőségét…

- De van egy nagy különbség kettőnk között: nekem, mint az akadémia elnökének jogom van önt törölni a világunkból.

- Ne, várjon…

De addigra az elnök intézkedett és a lázadó programot nem csak a gépről, hanem a teljes világhálóról törölték…

És a tudomány fejlődése azóta is zavartalan.